“Amikor elfogadod azt az állapotot amiben éppen vagy, megnyílnak a kapuk előtted, hogy továbbhaladhass. Ha egyik városból a másikba utazol, nem kezdesz el hőbörögni a kiindulási ponton.
Elfogadod, mint pillanatnyi helyzetet, de tudod, hogy a startpont ugyanúgy az út része, mint a célállomás.
Ha azonban a kiindulópontra úgy tekintesz, mint valami nem kívánatos dologra, amit le kell küzdened, azzal a startvonalon ragadsz – egészen addig, amíg békét nem kötsz vele, mert tudod, hogy ez is az utazás része.
Az emberek rendszerint ott rontják el, hogy hadakoznak azzal, ami éppen van, és ezzel leszögelik magukat.””
Abraham-Hicks
