Néhány hónappal az esküvő előtt Rafal megkérte a kezemet, mint menyasszonyát, és beköltözött a lakásába.Rajtunk kívül az édesanyja és a lánya lakott a hatalmas négyszobás lakásban.
Klaudia, Rafal 15 éves lánya néhány hónap múlva az édesanyjához költözött volna, aki Spanyolországban kezdett új életet: “Meg kell szerveznünk, hogy Klaudia is jelen legyen az esküvőnkön.
Átütemezzük az időpontot, és korábban megszervezzük a szertartást’ – mondta a vőlegényem. Nem bántam. Elárasztva az esküvő előtti felfordulással (az időpont elhalasztása csak tetézte a káoszt) és a munkával, nem sok kapcsolatot tartottam Rafal anyjával és lányával “szűzies” életem utolsó hétvégéjén megengedtem magamnak, hogy egy kicsit tovább lustálkodjak az ágyban.
Rafal kora reggel elment valahová. Anyósom főzött valamit a konyhában.Hirtelen hallottam, hogy Klaudia az édesanyjával beszélget a WhatsAppon keresztül:- Anya, nézd, milyen ruhám van az esküvőre. Gyász. Fekete ruha és fekete kalap, hozzá fátyol. Sírni is fogok, hogy mindenki tudja, ez a legboldogtalanabb napom:
“Jaj ne, kisasszony. Ez az én esküvőm. És nem hagyom, hogy bárki elrontsa az ünnepségemet” – gondoltam. Persze, mindent elmondhattam volna Rafalnak, hadd találja meg az apa a módját a lányával. De úgy döntöttem, hogy másképp oldom meg a problémát.
– Klaudia – fordultam hozzá -, beleegyezel, hogy a koszorúslányom légy?- Nem tudom – motyogta -, elvégre a koszorúslányoknak ugyanolyan ruhát kell viselniük. – Pontosan. Már van két koszorúslányom, te leszel a harmadik. – De még nincs ruhám. – Ebben az esetben, készülj fel. Szerzünk egy ruhát – Nincs már sok időnk, nem tudom, hogy ilyen rövid idő alatt tudunk-e nekem ruhát szerezni? – próbált kibújni a lány.
– Ne féljetek. A koszorúslányaimnak egyszerű, de csinos ruhákat választottam egy üzletláncból. Több ilyen üzlet is van a városban, biztos vagyok benne, hogy valamelyikben megtaláljuk a méretedet.Szedd össze magad. – Mosolyogva mondtam: mi hozhatna össze jobban két nőt, mint a vásárlás? Nemcsak a ruhát vettük meg, hanem sok más szükséges dolgot is. – Az esküvő előtt jön egy sminkes, aki mindkettőnket kisminkeli…
– Anya férjhez megy, te is férjhez mész, és én nem kellek senkinek – mondta szomorúan Klaudia. – Hogy érted, hogy nincs rád szükség? – Átöleltem őt. – Te Rafal lánya vagy, a koszorúslányom. Anya biztosan eljön hozzád. És ha akarod, nálunk is maradhatsz. Mindig szívesen látunk.
