Mondhatnám, hogy divat manapság írni a nárcisztikusokról, de valójában nem divat, hanem létszükséglet. Ha velük találkozunk, akkor bizony igaz lesz a mondás: áldozatok áldozatai leszünk. Ha hagyjuk természetesen.
Megfigyeltem, hogy a túlzottan empatikus emberek, akiket Földangyaloknak vagy empatáknak is nevezhetünk, sajnos annyira kifelé helyezik a fókuszukat és missziójuknak tartják, hogy másokat boldoggá tegyenek, hogy saját alapvető szükségleteiket és lélekhangjukat mások mögé helyezik. Ezáltal lényegében átadják az irányítást, a sorsuk és isteni énjük követése helyett.
Pedig a kulcs…a szív útjának, a lélek hangjának a követése lenne. Ehhez keresni társakat.
Önmagad felvállalása nélkül, az egészséges határok kijelölése nélkül tökéletes prédájává válsz az energiavámpíroknak.
A nárcisztikusok olyan sérült lelkek, akik saját félelmeiket, traumáikat, sötétségüket, árnyékrészüket a szembenézés helyett elnyomják. És biztos, ami biztos, hogy ezek a kis szörnyek soha ne jöhessenek ki, totális kontrollt és irányítást gyakorolnak életük összes szereplője felett. Mert így biztos, hogy fent tudják tartani azt a képet, amiben nem derülhet fény a tökéletlenségükre.
Mekkora hiba ez. Hiszen mindannyian sérültek vagyunk. Mindannyiunknak vannak árnyékrészei. De az önszeretet ezeknek a hibáknak, árnyékoknak az elfogadásával kezdődik. Magunkhoz ölelni mindent, amik vagyunk. Ez a valódi elfogadás és szeretet. A gyógyulás és változás itt kezdődik.
És sajnos a nárcisztikus pont ezzel, hogy letagadja még önmaga előtt is ezt a részét, tudatlanul ezzel energetikailag ahhoz járulva hozzá, hogy ezek a sötétbe taszított fájdalom energiák, entitássá növekedve kezdjenek el rajta keresztül megnyilvánulni: düh, harag, kontrollmánia, stb…formájában.
A bántalmazói paletta hihetetlenül színes egy nárcisztikusnál, de ami a legnagyobb károkat okozza egy érzékeny lélekben, az a gázlángozás ( folyamatosan megkérdőjelezik a valóság érzékelését) és a csenddel verés ( amikor ignorálnak minket, mintha nem léteznénk, nem reflektálnak a részünkről indított párbeszédre.)
Végtelen sok arca van egy nárcisztikus embernek, de amiről felismerhetőek:
–nem bírja elviselni a kritikát és a konfliktust (persze, senki nem szereti)
-de neki nem lehet szólni semmiért, ha szólsz, akkor jön a büntetés, a bosszú a harag és a gyűlöletcunami
–gyermeki szinten rekedt meg az érzelmi intelligenciája: képtelen a konfliktus egészséges kezelésére
-fel sem merül benne, hogy hibázott
–mindig más a felelős, más a hibás
–ha beszélgetnél, hogy próbálnád megértetni magad ő támad, sír, vádaskodik, dühöng, gyűlöl – lehet olyan érzésed, mintha valaki mással beszélne – valójában a benne lévő fájdalom robban ki és sűrűsödik egy pontba, hogy elpusztítsa azt, aki picit megrepesztette a burkát
-kettős mércét használ: ha ő és az általa becsben tartott személyek tesznek valamit (pl.: csokit adnak a gyereknek, akkor mosolyog, ünnepel…ha más teszi ugyanezt: akkor ítélkezik, vádaskodik, hogy miért veszélyeztetik a gyerek fogainak egészségét azzal a csokival.)
-teljesen természetes, hogy szavakkal verbálisan bántalmaz vagy fenyeget, ha szólni mersz érte, akkor Te leszel a hibás, és a vége az lesz, hogy ő húzza meg a sértés miatt a határait.
-nem az isteni útját követi, az egóját, az akaratát – amit rá akar kényszeríteni másokra is.
Drága Lélek, Földangyal, Empata, ne légy a szeretet koldusa! Ha valaki nem szeret, akkor sem fog, ha kiszolgálod a vágyait, akaratát. Csak csapdába csal, hogy saját fényed, isteni utad feladva Te is merülj el a sötétségben, a drámában – amiben ő legbelül él.
Ne akarj megfelelni senki feléd alkotott elvárásainak, ne nyomd el a saját fényed és utad.
Kezdd el szeretni és első helyre tenni magad, és olyan embereket keress, akik látják a Fényedet, akik elfogadják azt, és akik tesznek nap, mint nap azért, hogy az életük része légy – mert hálásak érted.
Ne akarj senkit meggyőzni arról, hogy milyen vagy. Aki önmagával sincs békében, az téged sem lát, az képtelen szeretni, képtelen érezni.
Ne szívd magadba más sötétségét, más drámáját… érzékenységed ajándék. Az isteni terv szolgálatába állítsd ezt az erőd, és ne add át olyanoknak, akiknek fogalmuk sincs róla ki vagy, csak kell egy kis darab a Fényedből…
