Ma felsorakoznak melléd az Arkangyalok, hogy átadják sorsfordító áldásukat, kegyelmüket. A feloldozás napja van ma, melyben olyan régi karmikus ciklusok zárulhatnak le, amik nemcsak a te életedbe, hanem az egész Univerzum számára áldást jelentenek, és fényt hoznak.
Életeken keresztül kollektíven, egyénileg és generációs mintákon keresztül hordozzuk a legmélyebb sebünket: az elválasztottság illúzióját. A Fény és Sötétség ősi harcát. Melyben csak akkor nyerhetünk, ha megértjük: itt nem harcolhatunk. Csak elfogadhatunk. És a feltétel nélküli szeretetet áramoltatva Önmagunkba és így a világba is: békét kell hoznunk.
Annyi minden zajlik most a térben, hogy az Arkangyalok azt kérik tőlünk: leljünk most békére, kapcsolódjunk lelkünk varázslatos, fényes terében Önmagunkhoz.
A változás és újjászületés energiái a térben rezegnek. S a kérdés most az: milyen magokat vetsz el jelenedben? Követed a lélek hívó szavát, a szeretet és fény ősbizalmát…
Vagy az egód, s a félelmeid uralnak téged, s ebből kívánod építeni a mindenséget.
Most választhatunk.
Az Egységhez kapcsolódunk, vagy teret adunk az elválasztottság illúziójának? Egy ősi harcnak, csatának.
Csak a szeretet hozhat változást, csak azon keresztül érkezhet meg hozzánk a végső kegyelem és áldás.
Korszakváltó vagy, aki azért jött, hogy ÚJ VILÁGOT ÉPÍTSEN. Ültesd a Fény magjait, rakd le a szeretet tégláit. Így kezdődhet el minden. Így teremtődhet meg az isteni terv.
