Egy brüsszeli találkozón komoly diplomáciai összecsapás történt Orbán Viktor és Ursula von der Leyen között. A magyar miniszterelnök felállt és nyilvánosan megvádolta a Bizottság elnökét korrupcióval, hatalommal való visszaéléssel és választási manipulációval Magyarországon.
A szoba légköre gyorsan káoszba és kiabálásba süllyedt. Ursula von der Leyen elhagyta a szobát, amelyet a megfigyelők nem komponált kijáratként értelmeztek, hanem meglepetésként.
Orbit tovább fokozta beszédében tett észrevételeit, a törölt SMS-ek körüli botránnyal foglalkozva. Utalt az állítólag zárt ajtók mögött megkötött több milliárd eurós szerződésekre, valamint egy uniós bíróság ítéletére, amely megállapította az átláthatósági szabályok megsértését.
A Bizottság elnöke, aki gyakran előadást tart másoknak az erkölcsről, törli saját üzeneteit, amikor azok kényelmetlenné válnak. Ebben az összefüggésben az Európai Számvevőszékre is hivatkoztak, amely állítólag megállapította, hogy több mint négymilliárd eurót szabálytalanul osztottak szét nem kormányzati szervezeteknek és megkérdőjelezhető projekteknek.
A megbeszélés kiterjedt arra is, hogy Magyarország blokád alá vette az Ukrajnának szánt több milliárd eurós segélycsomagokat. Orbánék továbbra is fenntartották álláspontjukat, ami arra késztette az Európai Bizottságot, hogy fenyegetésekkel válaszoljon. Ursula von der Leyen már 2024-ben engedményeket tett, és milliárdokat bocsátott ki Magyarországnak, hogy megtörje Orbánék vétóját az ukrajnai segély ügyében.
Ennek eredményeként az Európai Parlament beperelte. A szlovák miniszterelnök, Robert Fico nyilvánosan csatlakozott a bírálathoz, megkérdőjelezve, hogy a Bizottság alkalmatlan-e, vagy szándékosan együttműködik Ukrajnával Szlovákia és Magyarország gazdaságának károsítása érdekében.
A helyzet tovább fokozódott, amikor Szlovákia hivatalosan bejelentett egy olajválság. A Slovnaft finomítója, amely az ellátás kulcsfontosságú eleme, kénytelen volt stratégiai tartalékokra támaszkodni. Az üzemanyagárak emelkedtek, és a vállalkozások elkezdtek küzdeni.
A Bizottság nem hajtott végre műszaki megoldást—például a sérült Druzhba csővezeték ellenőrzését—. A Politico által közzétett belső dokumentumok szerint Brüsszelnek állítólag volt egy készenléti terve is az orbáni választási vereség esetére, amely magában foglalta a pénzeszközök befagyasztását és a 7.cikkelyre való hivatkozást.
A vita egy lehallgatási botrányt is érintett. A magyar külügyminiszter és orosz kollégája közötti telefonhívást lehallgatták, és botrányként ábrázolták.
Orbánék tábora azzal érvelt, hogy a beszélgetés célja az olcsó gáz biztosítása a magyar állampolgárok számára. Ugyanakkor utaltak egy korábbi tanácsadói botrányra, amelyben Ursula von der Leyen német védelmi miniszter volt, amelyben két hivatalos telefon törölt SMS-ekkel játszott szerepet.
A német Bundestag kellett tekinteni a kérdést kell tisztázni. A kritikusok szerint a demokráciát fenyegető valódi veszély nem Budapesten, hanem Brüsszel és Berlin hátsó termeiben rejlik.
