A hetvenes években Amerikából indult tömeghisztéria a zsír ellen teljesen felborította az egészséges étkezést. Elterjedt az olajjal főzés, ami sokkal egészségtelenebb, mint a zsírral készített ételek. Aki azt állítja, hogy a zsír káros, nagyon téved! A zsírok a legtöbb életforma számára nélkülözhetetlen anyagok, amelyek a szervezet strukturális felépítésében és anyagcseréjében egyaránt szerepet játszanak.
Régi vita, hogy a disznózsír emeli-e a koleszterinszintet, hozzájárul-e a szívbetegségekhez. A hisztéria a nyolcvanas években kezdődött, amikor az elhízásért és az érrendszeri betegségekért a disznózsírt és a vajat tették felelőssé egyes szakértők. Ez odáig fajult, hogy a világ fejlett országaiban szinte teljesen eltűnt a disznózsírban sütés szokása, és mindenki étolajat kezdett használni.
A dietetikusok mára rájöttek, hogy az elhízásért és a szívbetegségekért első sorban a túlzott finomított szénhidrát és cukorfogyasztás tehető felelőssé, nem a zsír, amiről teljesen leszoktunk, a betegségek nemhogy nem tűntek el, de évről évre egyre több embert érintenek világszerte.
Nem főzünk zsírral már, pedig aki még emlékszik a régi ízekre, az tudja, mennyivel finomabb egy zsírban kisütött hús vagy elkészített rántás a műanyag ízű, büdös olajos ételeknél.
Ráadásul egyes süteményeket, például a hájas tésztát nem is lehet másból, csak a disznó zsiradékából elkészíteni, kár, hogy elfeledkeztünk ezekről a finomságokról.
Ha a zsírnak más előnye nem lenne, mint az, hogy ha lesütjük a hájat, abból finom töpörtyű lesz, már akkor nem szabadna elfeledkeznünk róla. Ugyanez igaz a liba vagy kacsa hájának lesütésére, amelyek mellékterméke szintén igazi csemege.
Nemcsak zsírban sütni jó, de egész más lesz a sütőben készített sültek íze is, ha disznózsírral megkenjük őket, esetleg csirkét libazsírral.
A tökéletes rántott húst egyébként disznózsír és vaj keverékében sütik eredeti recept szerint, és a vajban sütésnek is meg van a létjogosultsága a konyhában. Azonban ha védeni akarjuk a család egészségét, az olajról egyszer és mindenkorra mondjunk le!
Ma már tudományosan is bizonyított, hogy a zsír sokkal egészségesebb az étolajnál, és nem okoz magas koleszterinszintet. Ma a magas szénhidrátfogyasztást okolják az orvosok a különböző degeneratív betegségek egyre nagyobb előfordulásáért.
Az étolajról tudni, hogy rákkeltő anyagokat, telítetlen zsírsavakat tartalmaz, könnyebben avasodik, szennyezi a környezetet és nem jó az íze. Sajnos jóval könnyebben kezelhető, szűrhető, mint a disznózsír, sokan kényelemből is használják szívesebben.
Azt azonban senki nem vitatja, hogy a zsírban sült ételek, húsok, de még a sült krumpli is sokkal finomabbak az olajos ízű kosztnál. A tömény, olajban sült lángosok, krumpli jóval nehezebben emészthetők, mintha zsírban készültek volna.
Az az elmélet is megdőlt, hogy a zsírszegény étrend kímélőbb, ugyanis az agynak, az emésztésnek, a szívnek szüksége van zsírra, de nem finomított olaj formájában, hanem természetes előfordulásában: növényi magvakban vagy állati eredetű élelmiszerekben.
Mangalica a legjobb! Az adott zsiradék tápanyagtartalma és zsírtartalma függ az állat fajtájától, a mangalica jelentős mennyiségű koleszterint és E-vitamint tartalmaz, hasonlóan a kacsa és libazsírhoz.
Zsír és egészség: a “jó zsírok” szerepe
Agy: Az agyunk a “legzsírosabb szervünk”.
Jó közérzet: A megfelelő mennyiségű koleszterin és esszenciális zsírsavak (főleg DHA) jelenléte hozzájárul a szerotonin nevű hormon szintentartásához és az agyidegek hatékonyabb működéséhez. Ezek által szerepet játszik a depresszió elleni küzdelemben. Együnk Omega-3 tartalmú ételeket!
Sejtfal: A sejtjfalak külső részét zsírmolekulák alkotják.
Jobb anyagcsere: A zsírok tovább biztosítanak energiát a szervezet számára
Vitaminok: Elérhetővé és felhasználhatóvá teszik a zsírban oldódó vitaminokat (D, E , K, A) a szervezet számára.
Csontozat: Az egészséges zsírok segítenek beépíteni a kálciumot a csontozatba. A zsírban oldódó K2 és D vitaminok szintén közrejátszanak a csontok anyagcseréjében.
Kórokozók elleni védelem: Jobb immunműködés: egyes telített zsírsavak, így a vörös pálma és a kókusz olaja lauril- és mirisztinsavat tartalmaznak, melyeknekantibakteriális, vírus- és gombaellenes tulajdonságaik vannak.
