A kabinet javaslata szerint meg kell vizsgálni a nyugdíjkorhatár emelését, mivel egyre többen mennek nyugdíjba, ami nagy terhet jelent az állami rendszereknek.
Meg kell vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét a nyugdíjba vonulók számának emelkedése miatt – áll abban a reformjavaslatban, amit a kormány az Európai Unió felé terjesztett. Bár a részletek még nem ismertek, a reform várhatóan nem is túl sokára – 2025-re – életbe lépne, az ezt megalapozó tanulmányt pedig az idei év végéig elkészítik – írja az ATV.
Már 57 évesen szeretne nyugdíjba vonulni a középkorúak nagy része
Remek hír érkezett az augusztusi nyugdíjakról: sok magyar jár jól
Több jel is arra mutat, hogy elmaradhat a novemberi nyugdíjemelés – Ettől függ a plusz pénz
Mentőautóban született, majd mentőtiszt lett Eszter – Most ő búcsúztatta az ápolót, akinek a kezében felsírt
Élet az árstop után: nyugdíjasokat kérdeztünk – videó
Hozzátették: a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások – a nyugdíjba vonuló sok „Ratkó-unoka” és a javuló élettartam-kilátások miatt – várhatóan emelkednek.
A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a korhatáremelés nem a jó megoldás. Karácsony Mihály úgy véli: ma az egészségben eltöltött idő a férfiak esetében 61,5, a nők esetében pedig 62,8 év, mire tehát az ember eléri akár a mai nyugdíjkorhatárt is, már krónikus betegségekkel küzd.
Az öregségi nyugdíjkorhatár az elmúlt időszakban az alábbiak szerint alakult (a nyugdíjba vonulás konkrét idejét egyébként számos egyéni tényező is befolyásolhatja):
az 1952. január 1-je előtt születettek esetében a betöltött 62. életév,
az 1952–ben születettek esetében a betöltött 62. életév betöltését követő 183. nap,
az 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév,
az 1954-ben születettek esetében a 63. életév betöltését követő 183. nap,
az 1955-ben születettek esetében a betöltött 64. életév,
az 1956-ban születettek esetében a 64. életév betöltését követő 183. nap,
az 1957-ben és később születettek esetében a betöltött 65. életév